Filmelemzés és ajánló – Így neveld a sárkányodat

Aki mostanság veszi a bátorságot, hogy megpróbáljon beszélgetni velem, azt talán hatalmas meglepetésként érheti, hogy voltak olyan idők, amikor nem voltam mindig az osztatlan figyelem középpontja, sőt, minden erőfeszítésem ellenére általános iskolában kimondott csodabogárnak számítottam. Talán épp ezért áll olyan közel hozzám az általam elemzésre választott film, az Így neveld a sárkányodat főszereplője, Hablaty.

A Chris Sanders és Dean Deblois rendezte filmben egy elszigetelt, északi viking kolónia életébe nyerhetünk betekintést. A magyar változatban Hamvas Dániel által szinkronizált Hablaty a törzsfőnök, Pléhpofa (Rosta Sándor) fia, azonban apjának és a többi vikingnek szinte tökéletes ellentéte. Nyeszlett termete miatt mindig is kívülállóként kezelik, úgy érzi, apjának is csalódást okoz. Egy, a szigeten gyakorinak számító sárkányportya alkalmával a saját készítésű masinájával Hablaty eltalál egy éjfúriát, a számtalan sárkányfaj közül a legfélelmetesebb, legrejtélyesebb fajtát. Mikor azonban megtalálja a lezuhant sárkányt, arra kell ráébrednie, képtelen megölni azt, hiába számítana hatalmas dicsőségnek otthon. Hamar kiderül, hogy a sárkányok sem olyan érzelemmentes gyilkológépek, ahogy azt eddig hitték, Hablaty megszelídíti az éjfúriát, akit Fogatlannak nevez el, majd kiderül, hogy a többi sárkány sem magának rabol élelmet, hanem egy őket is rettegésben tartó, hatalmas sárkánykirálynőnek, ami a vikingek által régóta kutatott sárkányszigeten él. Mikor a törzsfőnök tudomást szerez erről, fia figyelmeztetéseivel és könyörgésével mit sem törődve elindul, hogy elkergesse a hatalmas sárkányt, ami végül csak fia, és a sziget többi növendékének sárkányháton érkező segítségével sikerül. Ennek hatására még ő és a falu többi lakosa is kénytelen belátni, hogy a mitikus hüllők remek társak lehetnek.

A Dreamworks stúdió animátorai, Bonnie Arnold producer vezetésével gyönyörű világot építettek fel. A sárkányok mind valós élőlénynek tűnnek, ugyanakkor arcukról könnyű leolvasni gondolataikat, hangulatukat, ha az ember erre figyelni kezd. A táj lélegzetelállító, a nyílt tengeren meredő zord sziklákra épített falu felett lenyugvó nap látványa festménybeillő, a kísérteties ködbe burkolózó sárkányfészek hátborzongató. Bár az emberi szereplőkön látszik, hogy az animáció már több, mint kilenc éves, senki sem tűnik robotszerűnek, a maga rajzfilmes módján minden szereplő hihetően és karakterhűen mozog. Cressida Cowell 2003-as könyve alapján William Davies, Dean Deblois és Chris Sanders forgatókönyvírói munkája szinte kifogástalan, a film szövege élvezhető, helyenként kimondottan humoros, de gyerekfilmhez képest néha meglepően komoly fordulatot vesz. John Powell zenéje csodálatosan egészíti ki, teszi hangulatosabbá a történetet. A film során csupán néhány zenei motívummal találkozunk, ezek ismétlődnek különböző hangszereléssel, kísérettel. Ennek köszönhetően a kompozíció igazán ikonikussá válik, szinte hihetetlen, mennyi különböző érzet, érzelem társul hozzá.

A legtöbb szereplő kőkemény, azonban mindenkinek van annyi jellegzetessége, hogy a közönség azonosulni tudjon legalább egy vikinggel. Pléhpofa minden „tuskósága” ellenére a legjobbat akarja fiának, és bár ezt nehezen tudja kifejezni, szereti őt, bármi áron megvédené. A Besenczi Árpád által szinkronizált Bélhangos, a falu kovácsa vicces nagybácsiként viselkedik, bár egy-egy kezét is letépte egy tomboló sárkány, végtelen humorral tekint a világra, minden lehetőséget kihasznál a humoros hozzászólása. Hablaty, a film főszereplőjének fizikai ereje ugyan hagy maga után kívánnivalót, a fiú eszével és empátiájával felül tud kerekedni minden akadályon. Kamaszos optimizmussal és könnyelműséggel tekint a világra, ugyanakkor hatalmas feladatokat is magára vállal. Astrid (Csifó Dorina) Hablaty álmai nője, merészsége és elméssége a főszereplőjével vetekszik. Kőfej és Fafej, az ikrek folyamatosan veszekednek egymással, de valami csoda folytán eddig minden szituációból sikerült kikeveredniük. Takonypóc tipikus keményfiú, imád hencegni, azonban ismeretlen helyzetbe kerülve legszívesebben fülét-farkát behúzva menekül. Halvér hatalmas, de nem éppen atlétikus termetével kimondottan nyápic tud lenni, viszont hihetetlen lexikális tudásával a bátrabb vikingeknek gyakran van segítségére.

Úgy gondolom, a film több szempontból is érdekes üzenetet közvetít. Egyfelől fény derül arra, hogy nem minden az, aminek elsőre tűnik. A film elején még ádázul küzdő vikingek és sárkányok a történet végén már békésen élnek együtt, sőt, segítenek egymásnak. Érdekes itt megfigyelni a film kezdetén és végén hallható, Hablaty által elmondott narrálószöveget, ami eleinte a sárkányokról mint kártevőkről beszél, végül azonban háziállatokként hivatkozik rájuk. Kimondottan pozitív, hogy eleinte a főszereplő sem téved. Mindenáron be akar illeszkedni a közösségbe, és egy katartikus élményre van szükség ahhoz, hogy egyáltalán eszébe jusson másképp gondolni a gyűlölt hüllőkre. Sok filmben a főhős morálisan megingathatatlan és stabil szigetként van bemutatva, aki mindig is tudja, mi a helyes, a kérdés csupán az, sikerül-e erről meggyőznie társait is, itt azonban Hablaty csak a véletlennek köszönheti, hogy ő fedezi fel a sárkányok valódi jellemét. Közre játszhat még nyitottsága is, de a film végén már a többi viking is különösebb fenttartások nélkül hajlandó elfogadni az új házikedvenceket. Ezzel együtt az új dolgokra való nyitottság és a világ működésének megkérdőjelezése szintén olyan értékek, amikkel én mélyen egyetértek.

Egy másik szál, külön üzenet Hablaty küzdelme a közösségbe való beilleszkedésért is. Az előző üzenettel ellentétben talán vitatható az a tanulság, hogy ha nem sikerül beilleszkednünk egy közösségbe, akkor a közösségen kell változtatni. Természetesen sokkal nagyobb volumenű egy olyan történet, amiben a főhősnek igaza van (és ebben az esetben én is egyetértek az általa képviselt célokkal), de úgy gondolom, a valóságban nem minden esetben alkalmazható ez a hozzáállás, van, amikor célszerűbb elfogadni, hogy a tömegnek igaza van. Mindemellett a film remek motiváció arra, hogy az emberek ne féljenek saját véleményt alkotni és azt megosztani a közösséggel, hiszen elképzelhető, hogy a népszerűtlen álláspontot csupán azért nem osztják sokan, mert nem ismerik (eléggé).

Az alkotás legkönnyedebb, talán legkönnyebben értelmezhető tanulsága pedig nem más, mint hogy egy aranyos kisállattal sokkal könnyebb csajozni.

A filmet jó szívvel ajánlom mindenkinek megtekintésre, 9-99 éves korig. Úgy gondolom, minden korosztály találni fog a történetben neki tetsző elemeket, akár a humor, akár az akció, akár a drámai, szinte könnyfacsaró pillanatok között. Persze gyerekfilm mivolta miatt nem kell világmegváltó élményre számítani, de a szkeptikusokat is kellemes meglepetés érheti, ha adnak egy esélyt ennek a mesének, még ha csak a gyerekek, vagy kistesók nyaggatásának engedve is. A sárkányok kutyás-macskás viselkedésükkel pedig garantáltan belopják magukat minden néző szívébe.

Címke , , , , , .Könyvjelzőkhöz Közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük