Mindig nagyon zavart, mikor egy tanár az anyag hasznosságára az Általános Műveltséget™ hozta fel indoknak, mert mikor megkérdeztem, mi az az Általános Műveltség™, sosem kaptam konzisztens, világos választ. Ha meg minden baromságra azt mondjuk, hogy az Általános Műveltség™ része, akkor az egésznek semmi értelme.
Többféleképpen meg lehet közelíteni a problémát. Lehet azt mondani, hogy az Általános Műveltség™ minden társaságban az, amit mindenki többé-kevésbé ismer, tud róla beszélni. Ez ott akad el, hogy innentől a Műveltség nem Általános, hiszen beszélhetünk az Alföldi Agrárszakember Műveltségről™, és a Budapesti Tőzsdeügynök Műveltségről™. Akkor az lenne az Általános Műveltség™, amit mindenki tud (egy bizonyos kor felett, vagy mondjuk érettségi után)? Hát ez sem az igazi, mivelhogy számtalan olyan emberrel találkozni, még az értelmiségiek között is(!), aki Általános Műveltségnek™ bélyegzett információkat nem tud.
Az is alacsonyítja a szememben az Általános Műveltség™ státuszát, hogy általában az irodalomhoz, történelemhez, humán irányzatokhoz társítjuk (társítják), a feltörekvőben lévő reál tudományok (fizika, biológia, nyelvészet, asztronómia, informatika) pedig sokszor kimaradnak az Általános Műveltségből™. És egyáltalán, mi ez a ragaszkodás a régi dolgokhoz, miért van az, hogy az elittől elvárt információk mindig a múltból származnak (napjainkban ez mondjuk Petőfi, a középkorban meg Horatius), miért ne számítana műveltnek az is, aki tízből nyolc szituációra tud egy mémformátumot mutatni? (Ez egy erősen sarkított példa, de így belegondolva, ugyanúgy lennének a témát mélyebben, illetve sekélyebben ismerő növendékek, és ehhez is marha sok időt kell (közvetlenül) hasznot nem termelő tevékenységekkel.)
Egy általam egyébként nagyon tisztelt, és nagyra tartott magyartanárom szerint azért kell műveltnek lenni, mert műveltség nélkül kevesebbet értesz a világból, kevesebbet mond neked adott alkotás, jelenség. Ezzel egyet is értek, de miért nem az Általános Műveltség™ része a mikrokozmosz, vagy a leíró, és előíró lingvisztika? Miért elfogadott az, ha valaki nem tud értelmezni egy mikroszkóppal készült képet, vagy a fonetikus ábécét, de az nem, ha a waterlooi csata évszámát nem tudja legalább évtizedre pontosan?
Szóval mi is dönti el, hogy mi lesz az Általános Műveltség™ része? Nincs szervezet vagy személy. Nem is az, ami a köztudat részévé válik, mert szükség van rá (hiszen akkor nem kéne ilyen agresszívan tanítani). Nem is generáció, mert senki se tudja eldönteni, melyik generáció az, nem is igazán társadalmi réteg, és teljesen biztosan nem az információk haszna az Életben(™).
Persze lehet azzal érvelni, hogy a történelemből mennyit lehet tanulni, meg az irodalom milyen gondolatébresztő, de ugyanez elmondható a pszichológiáról, vagy a filozófiáról is, és kötve hiszem, hogy többen ismernék Freudot, mint Goethe-t.
Szóval nem kedvelem az Általános Műveltség™ állandó használatát mint az értelmiség, vagy az emberség egyik követelménye.
