Főoldal Mozgókép Star Wars – Skywalker kora

Star Wars – Skywalker kora

236
2

Spoileres és sértő lehet mindenki számára, kérem óvatosan olvasni, kést, teli poharat és cicákat a szobából eltávolítani!

Alapgondolat: hol van gond, hol nincs gond.
Felelet a Filmnéző podcast kapcsolódó adásában elhangzottakra nagyon felületesen.
Ezúttal azt is bevezetem, hogy mindig elnézést kérünk majd a helyesírásért, egy-két hónap múltán már nem szokott olyan sok hiba lenni. 🙂

Nincs gond ott, hogy Palpatine kihirdette, hogy visszatért, mert a tervei már készen álltak, és itt volt az ideje mindet megvalósítani. Ameddig a háttérben kellett hókuszpókuszolni, addig nyilvánvalóan nem állhatott szándékában még csak a lehetőségét sem megkísérteni annak, hogy valaki talán ráakad. Másfelől pedig nem volt tétje annak, hogy ő ezt kihirdette, mert a holléte továbbra is titok maradt; oka lehetett feltételezni, hogy csak azok találnak majd oda, akiknek oda kell találniuk. Ergo azzal szerintem semmi gond, hogy Palpatine kireklámozta magát.

Azzal pedig megint csak nincs gond, hogy a mindent elsöprő flottát bereklámozza. Ennek inkább szellemi okai lehettek. Palpatine igazi módszeréhez csak egy eszköz az, hogy mindent szétbombáz baromi látványosan, a lényeg, hogy ezzel szellemileg megsemmisíti az ellenfeleit. A gond ott keresendő, hogy ezzel tökéletesen megismételték a hatodik rész végéről azt a hatásos jelenetet csak erősen felturbózták technikailag, ami sajnos nem volt elég ennek elpalástolására. Továbbá az a gond még, hogy a hatalmas flotta legyőzésére, tehát az adott gondra nem egy olyan megoldást hoztak, amilyet az ember… nem azt mondom, hogy elvár, mert ne várjunk el semmit, mert az a filmművészet halála, inkább, amit az ember gyomra befogad, hanem helyette előrántották a szakadárok és lázadók és mindenki régóta eszkábálódó csaknem akkora és hasonlóképp ütőképes flottáját. Gyerekes, semmi logika, semmi gondolkodás, erőre erővel. De még ez is olyan kellemetlenül volt felvezetve, hogy várják és remélik, hogy jön valaki, és egyszerre ott terem az egész világ még megmaradt összes vasából készíthető űrhajók teljes garmadája, na ez mi a fene?

A nagy baj megint csak nem ott van, hogy a három film együtt… stb. és ilyesmi. Az alapvető probléma ott van, hogy a rendezők nem tudnak Star Warst rendezni, és itt akarták megtanulni, ami a végére félig-meddig sikerült. Az kiderült, hogy az Ébredő erővel J.J. Abrams felpróbálta a SW-t és kicsit pofára esett (persze blockbuster meg minden, de a rossz filmek közös tulajdonsága, hogy blockbusterek), aztán az Utolsó Jedik-ben jött Rian Johnson, és elpoénkodta az egészet, ami borzalmas volt, arcpirító förtelmes igénytelenedés, minden mozzanatához háromszor ennyit tudnék fogalmazni, hogy miért volt teljesen értelmetlen, alkalmatlan, és miért karakteridegen a SW-tól úgy ahogy van. Ebben a lezáró filmben pedig az látszott, hogy J.J. tanult valamit az Ébredó erő után, második fázisként kiverte a víz attól, amit Rian Johnson csinált az Utolsó Jedik-ben és mentette a menthetőt.

Ott is van még gond, hogy amikor mindent meg akarnak magyarázni, az nem feltétlen a menteni a menthetőt-dolognak a tünete, hanem a sejtetés módszerének nem ismerete. Én lépten nyomon abba futottam a filmek során, és mellesleg egy csomó újkeletű akció-fantasy/scifi meg minden baromság során (Marvel -csupa nagybetűvel 8x aláhúzva, de aztán kisatírozva, körbevágva és elégetve), hogy nem képesek árnyalni a dolgokat, hanem vagy nem mondanak róla semmit és aztán utólag magyarázkodnak, hogy jajj így meg úgy, vagy pedig egyből belevágják az arcunkba és akkor oda a dramaturgia. Ezt a kettőt lehet egyébként kombózni is, meg is teszik sokszor (ez felelős aztért, hogy körbevágjuk és elégetjük a Marveles cédulát). Az a rendező, aki nem tud árnyalni és sejtetni, nem művész, az esztétikai érzék alapkövének egyik hatalmas – talán legnagyobb – repedése innen indul, hogy a történetvezetés fontos fordulópontjai, pont emiatt kútbaesnek. Ez az egész pedig abban gyökerezik, hogy össze-vissza adogatták a projektet. Borzalmas lett az egész az tény, de talán nem lett volna ennyire kizsigerelő, lealjasító és visszataszító, ha mondjuk végig J.J.-nél marad a staféta. Mellesleg ez a dramaturgiai fogyatékosság ott is megmutatkozik, amikor Palpatine felsorolja, hogy ő volt kb Kylo egész életének hátterében. Ez is abból ered, hogy passzolgatták a filmet össze-vissza, ha el tudják ültetni a fülünkben a bogarat, hogy ezt ki és miért csinálja, vagy legalább annyit, hogy nem Snoke kezében fut össze minden szál, akkor nem lennék vérig sértve emiatt. A teljesség kedvéért megjegyzendő, hogy az előzmény trilógiában és az eredetiben is, mindig tudtuk, hogy ki a gonosz, sosem ez volt a nagy bumm, hogy úristen… hanem hogy a jó és a rossz egymásnak feszül, az egyik piros a másik zöld, az egyik jót akar, a másik rosszat stb. stb., és a lényeget az adta, hogy ezek a harcok életszerűek voltak, és izgalmasak, voltak személyiségek és ilyesmi. De ezt alapvetően… kényszerűen nélkülözi a folytatás, mert passzolgatták ide-oda a cuccost.

És igen, az egész film nagyon gyors, de ez megint csak a kortárs-szféra-megfelelési-kényszer-igényfelmérés és minden ide még felsorolható cuccnak a nagy halmaza miatt van. Az eredeti trilógiában írók, rendezők és szerzők dolgoztak, ki-ki a saját területén; azok művészfilmek voltak, úttörők a fantasy-ben és úttörők a scifi-ben. Az előzmény trilógia minden része nagyon következetes, és az elvárások miatti megfelelési nyomásnak tökéletesen megfelelt azzal, hogy úgy egészítette ki a történteket, hogy nem rántott elő a seggéből hatalmas seregeket és ilyesmiket. Azon is fenn lehetne akadni például, hogy ebben az utolsó részben, hogy a patvarban nem tűnt fel senkinek, hogy az egész galaxis fémét az Exogol rendszerbe importálják (#TheVRPisti -ty) (ez szerintem megbocsátható, mert Palpatine csak el tudta úgy rendezni ezt, hogy ne nagyon tűnjön fel), ugyanakkor az előzmény részek következetessége ennek tükrében még kirívóbb: Geonosis -droig factory. Micsoda jelenet lett volna az, hogy Palpatine végigmutat Kylo előtt a gyártási és kiképzési folyamat végső mozzanatain, és hatalmas seregek masíroznak, és szól John Williams brutális zenéje és az összes fan elélvez? – nagy!, de nem, ehelyett csak úgy… lett a semmiből. Ráfoghatnánk, hogy ezzel meg a Geonosis jelenetét ismételnék meg… de nem, mert szimplán nem.

Máskülönben valami elé írni könnyebb, mint utána, mégpedig azért – és ez fontos! – mert korlátokat szab. Az a baj ezzel az egésszel… sőt, azt is mondhatnám, hogy ez a filmipar túlnépesedése, hogy a rendező nem író ÉS a forgatókönyvíró sem író, a filmes stábokban nincsenek írók, de tényleg, a dramaturgia igazi, eredeti arisztokráciája, a művészet egyik legalapabb része, amiből nem mellesleg a filmművészet is összetevődik, szimplán nincs képviseltetve a készítés során. Ha a könyvből készül film, akkor az sokkal nagyobb eséllyel lesz jó, mint rossz. Fordítva ez nagyon nem igaz, és a kivételek csak erősítik a szabályt (például a Star Wars meg az Indiana Jones, amikből megjegyzem mégis csak van itt-ott néhány könyv, ami megint csak nem véletlen).

A sárga szövegek az űrben pedig teljesen más szerepet kaptak az új trilógiában. Érdekes módon az előzményben és az eredetiben ez még ugyanaz volt mindig; mégpedig, hogy az alaphelyzetet elmondja, és arra építkezik majd a film. Az, hogy ez az első hat részben közösen mindig így volt, szerintem azt is elmondja, hogy volt funkciója, volt használva. Az új trilógiában már csak kolonc, csak azért van ott, mert hagyomány, és mindenki arra nedvesedik, de az már bele-belekap a történetbe, ami hiba. Az egy nagyon helyes meglátás volt részetekről (Filmnéző podcast), hogy az Utolsó Jedik balszerencsés így alakulása tönkretette ennek a kultuszát. Még az Ébredő erőnél talán megvolt ez a régies… helyzet vázolós alapja, habár ott ez inkább körülmény volt, semmint rendezői megoldás.

A szereplőkkel is volt gond rendesen. Rose hála a magasságos égnek statisztaszerepbe került, Finn pedig mintha valami személyiség-félét mutatott volna, de a párbeszédek tönkretették az egészet a sekélyességükkel. Ha én kimegyek az utcára és szóba elegyedek egy random emberrel… na az fog úgy elküldeni engem, mint ahogy ők ott néha egymással ezt meg azt műveltek. Oké, hogy természetes, de hol? Az utcán, a moziban ne ez legyen már kéremszépen.

Ami viszont bravúros volt – és ide, a karakterekre gondoltam akkor, amikor azt írtam, hogy J.J. nagyjából megtanulta, hogy hogyan kell SW-t rendezni, már csak öt-hat év folyamatos gyakorlás kének neki (mondjuk egy sorozat formájában), hogy utána nekieshessen rendes SW-t csinálni –, hogy Kylo végre tényleg bizonytalan, összeszedetlen, kizökkent és ilyesmi volt. Mindenki azt magyarázta nekem az első két rész kapcsán is, hogy ő az egyetlen értékelhető karakter, mert legalább bizonytalan, és az látszik rajta. Hát nem, nagyon nem; idegbeteg volt (ezt onnan tudom, hogy sok animét nézek, és felismerem az ilyesmit 😊), de ez nem keverendő a tévelygővel. Itt már tényleg az volt, nem csapkodott, hanem csapongott, és ebbe pont belefért egy kicsi abból, ami vele kapcsolatban az előző filmek 90%-át kitette – a tombolás. Balhé-30% és töprengés-70% HELYES!

Ami még bravúrosabb volt, az Chewie története. Az ismeretes ugye, hogy Kylo megtéréséhez két szülőjének kellett meghalnia, ILLETVE Luke Skywalkernek. Végül nagy nehezen megtért – az más kérdés, hogy szerintem ezt a cserét nagyon nem érte meg. Leia halála belefért volna ennek oltárán, mert a színésznő sajnálatos módon amúgy is eltávozott időközben; nemes lett volna, ha legnagyobb szerepében egy ilyen szép cselekedetet kap, mint hogy halálával megtéríti az elveszettet. De Luke és Han ilyen piacon átverős módon való kivonása az egyenletből… ahh, vérlázító. Annak fényében pedig főleg, hogy ki jött Han helyére. Na, de Chewie története azért volt bravúros, mert ő jelenleg egyre inkább olyan, mint R2D2. Tudjuk, hogy neki az első rész óta nem volt törölve a memóriája, és kb mindent mindenről tud, még a Clone Warsban is volt ezzel hűhó, megjegyzem nagyon helyesen. Ugyanakkor Chewie-val ugyanez a helyzet, ő mindent megélt; elvesztette a bolygóját, Yoda mestert, Hant, Lukeot stb. és amikor ebben a részben térdre esik és felordít, mert Leia is elment, na azt mondom, hogy igen, J.J. nagyon jó úton van afelé, hogy SW-t rendezhessen. (Most jöttem csak rá, hogy az egész komment alatt nem fogadtam el legitimnek egyik rendezőt sem… na mindegy. 😊)

Csak megemlítem, mint zavaró tényező azt a jelenetet, amkor Rey véletlen szétáramozza az űrhajót, amivel huzi-voniztak előtte egy kicsit Kyloval. Ha Chewie ott meghalt volna, akkor azt mondom, hogy ok, J.J. bevállalós, de így azt mondom, hogy azonosult véletlen egy picit Kyloval és azt se tudja kit és miért kéne nem-kinyírni. Mellesleg örülök, hogy életben maradt, mert így legalább ráeszmélhettem, hogy milyen fájdalmas sors is adatott neki. Talán a rendezőnek is a jelenet leforgatása után jutott eszébe.

Az is megérdemel egy fél sort, hogy ez nem csak itt került, elő. Sok-sok résznél érezhető, hogy valamit így… inkább mégsem akarnak, és akkor visszavonják. Ez is zavaró egy kissé.

A személyiségfejlődés kudarca Reyben összpontosul, akire ennél többet nem is akarok szánni, talán annyit, hogy a sötét oldal megkísértése remekül működik az ő szerepével, de a színésznő nem hozta a szintet etéren szerintem. A tévelygés nem illik hozzá, ennek megfelelően gyorsan hozott döntést ott, ahol mások Kyloznak, de persz végül másként alakul a dolog.

A Zsivány egyesre is akartam reagálni, de már nagyon hosszú lenne.

Viszont annyit hozzáfűzök még, hogy az egész film nagyon olyan volt, mint valami kaland játék. Eljutnak ide, találnak egy valamit, megbökdösik, meglátják mit csinál, mennek tovább, hopp, itt egy barlang, jajj ne, egy kígyó, öljük meg?, ugyan, hiszen mi vagyunk a Disney kérem szépen, gyógyítsuk meg és a kígyó majd tovább enged a következő pályára, és tényleg. Woah, mint az Indiana Jones lego játék.

Az utolsó jelenet szerintem nagyon király volt, a szépséghiba az, hogy nem volt értelme. Kylo meghal, tehát Han, Luke, Leia és mindenki az én szempontomból telesen fölöslegesen halt meg, kb csak azért, hogy majd feltűnhessenek erő-szellemként a legvégén, wtf. Palpatine nagyon erős lesz és végérvényesn meggyőz engem arról, hogy a Star Wars egy fantasy, és leolvad az arcom a helyéről olyan király ahogy mindent szétáramoz, de kérem… csak megzavarja egy picit a navigációt, és amúgy sincs tétje az egésznek, mert végtelen mennyiségű hajó értekezett megmenteni őket (#marvelFeeling). Az pedig megint botrányos, hogy Palpatine nem bírta megérteni, hogy a fénykard visszaküldi az áramot… miért nem fojtotta meg a fenébe, miért? Ugyan az mint a harmadik részben.

Egyébként csak én látom a párhuzamot a Gyűrűk urával? Itt az felállás, hogy nem szabad megölni, mert akkor valami gonoszság történik, ott pedig az, hogy senki emberfia nem ölheti meg az angmari boszorkánymestert. És mindkettőt úgy oldják meg, hogy átfogalmazzák a dolgot: Visszaküldi az áramot, ergo az öli meg saját magát, ott pedig egy nő szúrja le, tehát elvileg kikerültünk saját csapdánkból… eh, mindegy. Na, nem írok többet, mert amúgy se olvassa végig senki eddig, de végszónak annyit, hogy kár volt, hogy Palpatine meghalt, mert így senki nem deríti fel az erőben rejlő lehetőségeket. A Jedik mindig csak korlátolt használatra voltak képesek, dogmatikusan lökdösődtek és huzigáltak, és ezeket a semmitmondó képességeket használták végig, amíg a sötét oldalon tényleg… hát nem akarom azt mondani, hogy szakmaian, de értéssel foglalkoztak vele. (Érdekesség: úgy emlékszem, hogy a hatodik rész végén – a könyv verzióban – Luke bizonyos mértékig ellen tud tartani Palpatine áramozásának kard nélkül. Ezt a filmben is láttam visszaigazolni, de a könyv nélkül inkább úgy tűnhet, mintha csak bénázna. Sok-sok érdekes részlet van a könyvekben, amik némelyikéből készítettek filmet is, de végül nem került a moziba. Érdemes olvasgatni és keresgélni, asszem néhány youtubeon is fent van.)

Véglegesen kivágott részek, amik a könyvekben részint megjelentek.

Gyors összegzés:
Az új trilógia lezárásának megfelelt, ennél jobban is meg lehetett volna menteni, de érezzük azt is, hogy a Disney ott lihegett végig a nyakak mögött, ezért az alkotói szabadságot jobb kihúzni. A régi filmekkel nem érdemes összehozni, mert porrá örlődik és elfújja a szél. 😊 De természetesen mindenki tekintse meg.

UI: Könnyen lehet, hogy készül ebből kiindulva még pár cikk a Star Warsokkal kapcsolatban a közeljövőben.

2 HOZZÁSZÓLÁS

  1. Nagyon érdekes írás volt! Őszintén megmondom egy nappal a film megnézése után még mjndig nehéz össze szednem róla a gondolataimat! 😀

  2. Nagyjából én is így érzek a film kapcsán, mint amit leírtál.

    A film legvégén nekem is eszembe jutottak a New Hope kivágott részei, abban a vonatkozásban, hogy milyen jó kis easter egg lenne, ha a tevés nő az egyik kivágott jelenetben szereplő lány lenne 🙂

VÁLASZ

Ide jöhet a hozzászólás!
Írd be a neved